Útravált a jobbik részem

Cseh Tamas

Egyetemista koromban a pozsonyi magyar bölcsészek klubja meghívta Cseh Tamást. A koncert után beültünk vele egy borospincébe, órákon és litereken át beszélgettünk.

"Bármikor eljövök hozzátok, annyira jó itt veletek" - valami ilyesmit mondott. Utána hozzátett egy mondatot, amit sohasem fogok elfelejteni: "Gyerekek, nem tehetek róla, hogy én vagyok a Cseh Tamás".

Aztán beteljesült egy régi álmom. Pontosabban valami olyasmi, amiről talán még álmondni sem mertem. Tamás ott az asztalnál elővette a gitárját, és játszott. Csak nekem, csak nekünk. Pengetett, énekelt, szégyenkezve mosolygott, mikor kiesett egy szövegrész vagy mellényúlt az akkordnak.

Ez volt életem egyik legfontosabb élménye.

Ma este hosszú idő után újra elővettem a gitárt.

https://www.youtube.com/watch?v=I_k6kKSBiRA

 

 


Szólj hozzá!

Címkék: zene absztrakt tárgy pozsony

A bejegyzés trackback címe:

https://laci.blog.hu/api/trackback/id/tr271299002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Juhász László Laci Géppel a nyakban Fotó Photo jéel


süti beállítások módosítása